FIIO FD5 fülhallgató teszt – néha a kevesebb (meghajtó) több

88

Felütés – vissza a gyökerekhez

A Fiio nagyon sikeres fülhallgatókkal rukkolt elő az utóbbi időben. Az FH5 és FH3 is igen népszerű lett kiváló ár/érték arányának köszönhetően. Az elmúlt két év a hibrid (jellemzően dinamikus + rezgőnyelves vagy planár meghajtós), és azon belül is a tribrid (pl. dinamikus + rezgőnyelves + elektrosztatikus meghajtós) fülhallgatókról szólt. A gyártók célja ezzel a konfigurációval a teljes frekvencia tartományra a lehetséges maximális részletesség elérése. A megoldás nehézsége a jellemzően több keresztváltó alkalmazása mellett a koherencia fenntartása. Talán ennek is köszönhetően tavaly elindult az egy nagy dinamikus meghajtóra épülő, egy driverrel a teljes frekvenciatartományt lefedő fülhallgatók reneszánsza, elég a Dunu Zen és Moondrop Illumination párosra gondolni. A FiiO ezekre adott válasza az FD5.

Külsőségek, kényelem, kiegészítők – minden is

Az FD5 olyan, mint egy kis ékszer. A kerek fülhallgató ház hullámos bordázata kis apró nyílásokat rejt, melynek köszönhetően igazából egy félig nyílt fülhallgatóról beszélhetünk.

Elsőre felmerül a kérdés az emberben, hogy a kerek kialakítás, vastagság és a viszonylag nagy méret révén mennyire lesz kényelmes a fülhallgató, de a használat maximálisan rácáfolt az esetleges félelmekre. A vetőcső kialakítása, dőlésszöge, és a lekerekített élek révén nagyon kényelmesen belefekszenek a fülesek a fülbe, és a fül köré illeszkedő memóriás kábellel együtt teljesen stabil a tartás hosszú távon is a 11 grammos tömeg ellenére.

A mellékelt mmcx kábel nagyon igényes – ezüst színű, nyolc huzalból sodort, ezüst borításos monokristályos réz kábelről van szó. A legújabb trendeknek megfelelően a jack dugó cserélhető. A négy tűs belső csatlakozás hasonló a Dunu által alkalmazotthoz, de az FD5 esetében le kell tekerni a konnektor házat a cseréhez.

A rögzítés elég szoros, ami jó csatlakozást biztosít, viszont a cserénél érdemes figyelni arra, hogy ne a kábelt fogva próbáljuk kihúzni az adaptert. 2.5, 3.5 és 4.4mm-es csatlakozót mellékelnek a kábelhez, ami a mai igényeket maximálisan lefedi.

A Fiio szokásának megfelelően bőséges testre szabási lehetőséget biztosít a felhasználók számára – ezzel megnehezítve az alapos tesztelő életét :).

Egy kis átmérőjű és egy normál vastagságú vetőcsövet mellékelnek, melyeket a házból ki/betekerve lehet cserélni. A fülpárnák kínálata bőséges: szilikon párnák 2 vagy 3 méretben, basszus / vokál-orientált / kiegyensúlyozott hangzású kivitelben és memóriahabos párna, melyeket a széles vetőcsőhöz lehet használni, illetve 3 lamellás szilikon párna két méretben a vékony vetőcsőhöz.

A csomag részét képezi egy mágneses zárral ellátott, minőségi kivitelű, ideális méretű bőr tok is.

Belsőségek – finomhangolt, berillium borítású dinamikus meghajtó

Az FD5-ben 12 mm-es, beryllium borítású gyémánt keménységű karbon (DLC) dinamikus meghajtót párosítottak 1.5 Tesla erejű N52 mágnessel.

A belső kialakításban a vetőcső elé helyezett speciális terelővel a fáziseltéréseket igyekeztek minimalizálni, míg a ház hátoldalán az alacsony frekvenciás hangok áramlását optimalizálták, a nem kívánt rezonancia elkerülésére.

Az FD5 impedanciája 32 Ohm, érzékenysége 109db/mW, így nem igényel erőgépet a meghajtásához.

Hangzás – válasszon vetőcsövet!

A hangzást elsődlegesen a kiegyensúlyozott hangú iBasso DX160 lejátszóval teszteltem szimmetrikus kimeneten keresztül. A teszt elején kipróbáltam a kis átmérőjű vetőcsövet is, de nem igazán nyerte el tetszésemet, mivel a három-lamellás, mélyen a fülbe helyezett párna használata nem volt túl kényelmes, másrészt a hangok térbeli elhelyezésének pontosabbá válása együtt járt basszus kiemeléssel, kissé lefojtott magasakkal, azaz erőteljesebben színezett hanggal (de ez erősen szubjektív, mindenkinek érdemes kipróbálni, melyik konfiguráció felel meg legjobban az ízlésének). Kipróbáltam a szélesebb vetőcsövet a különféle szilikon párnákkal, és végül a teszt alatt az audiofil/kiegyensúlyozott hangzású párnákra tettem le a voksomat.

Basszusok – kiemelten kezelve

Az FD5 basszus tartományára a mélyre lemenő, testes, gazdag, feszes, ütős jelzők jutnak eszembe. Elég Orlando Cachaito Lopez – Tumbao Number 5 számát meghallgatni – a nagybőgő legmélyebb hangjai is jól hallhatóak, és természetesen szólalnak meg. A basszusok karaktere inkább bársonyos, telt -messziről kerüli a gyengébb rezgőnyelves meghajtók szárazságát, vékonyságát. Massive Attack – Angel és a Groove Armada – Suntoucher című számában a szubbasszus bőséges, fizikai remegést nem okoz, de a legtöbb basszus imádónak is elég lesz a mennyisége, ereje. Üdvözítő az is, hogy elkentségnek és a többi hanggal összemosásnak semmi nyomát nem hallottam. Az FD5 hangolása a Harman görbéhez közelít, de a középmély tartományt ahhoz képest hallhatóan megemelték, ami alapvető melegséget kölcsönöz a hangzásnak. A Fiio által közétett frekvenciagörbe is ezt támasztja alá – kb. 50Hz-től 1KHz-ig egyenletesen csökken a kiemelés mértéke.

Az igényesen, felesleges csúcsoktól mentesen kiemelt mélyek ellensúlyozására, a hangzás kiegyensúlyozására a magas tartomány is kapott egy kis extra ‘fűszerezést’ többek között 5-6 és 8 KHz körül.

Középtartomány – akusztikus hangszerek előnyben

A középtartomány enyhén háttérbe szorul, cserébe igen frissen, részletesen szólal meg, többek között az átlagosnál kissé intenzívebb 3 KHz körüli kiemelésnek köszönhetően. Az énekhangok természetesek és a szövegértés kiváló, utóbbi jól mutatja az árkategórián túlmutató részletező képességet. A női énekhangok talán kicsit teltebbek a számomra megszokottnál (pl. Melody Gardot – Baby I’m a fool (Live in Europe), de ez nem túlzó, zavaró. Az FD5 a jellemzően akusztikus hangszereket felvonultató, összetett hangszerelésű zenék hallgatására kiemelten ajánlott. A Le Trio Joubran – As Far lemezén a gitárok hangja szinte ki akar szakadni a membránból, olyan dinamikával szólalnak meg a helyenként feltűnő ének mellett. A gitárok hangja nagyon természetes és részletes, inkább a makro kevésbé a mikro részletekre (pl. húrokon csúszó ujjak hangjára, hátérzajokra, stb…) koncentrál. A részletek ott voltak a háttérben ha jobban odafigyeltem, de az FD5 nem akarja ezeket előtérbe tolni. Olafur Arnalds és Alice Sara Ott számomra megunhatatlan The Chopin Project című lemezét hallgatva nagyon élvezetes volt a zongora dinamikája, szükség esetén keménysége, természetes hangszíne és teltsége, valamint a hegedű hangjának kellő súlya és megjelenő sokszínűsége, egyedi karaktere, légiessége.

Magasak – friss megszólalás

Az FD5 magasai részletesek, pezsgőek, frissek – az FD5 sikeresen elkerüli a keménységet, szibilanciát, de igényli az odafigyelést. Ennek konstatálására érdemes pl. az Iona – Kells számot vagy a Cosi fan tutte-t Cecilia Bartoli előadásában meghallgatni. A magasak sosem váltak harsánnyá, bántóvá, azok ‘kissé élesebb’ hangolása a legtöbb zenei stílus esetében inkább izgalmassá teszi a megszólalást, metál és rossz minőségű felvételek esetében lehet csak kissé túl sok a magas tartományra érzékenyek számára.

Dinamika, tér leképezés – 3D

Az FD5 egyik legnagyobb erénye a hangok térbeli megjelenítése, melyben nem csak az árkategória egyik legjobbja. A térleképezés nagyon természetes és tágas nem csak széltében, hanem magasságában és mélységében is – hasonló szintet képvisel, mint az oBravo Cupid, mely közel holografikus megszólalásra képes. A tér mérete mellett szerencsére a hangok pozicionálása sem marad el – igen pontosan érzékelhető a hangszerek helye, forrása a térben, és a közöttük levő tér. A térbeli megszólalás olyan jól sikerült, hogy sokszor sikerült elfelejtenem, hogy fülhallgatót hallgatok.

A térhangzás mellett még egyszer ki szeretném emelni az FD5 kiváló dinamikai képességeit. Ha egy hangnak hirtelen akár a semmiből be kell erőteljesen beütni, az FD5 nem áll útjába.

Párosítás – kiegyensúlyozott partnert keres

Az FD5 hangolása révén a kiegyensúlyozott hangú, referencia hangolású forrásokat kedveli. Jó párost alkot a következőkkel: iBasso DX160, FIIO Q3, Topping NX4 DSD, E1DA 9038S G3, Chord Mojo (utóbbi azok számára, akiknek esetleg kicsit túl friss az FD5 magastartománya). Kevésbé ideális források hozzá a melegbe hajló vagy magasakat erőltető, színezett(ebb) hangú DAC-ok, pl. iFi HipDac és ZenDac.

Az FD5 viszonylag magas érzékenysége, és közepes impedanciája miatt a legtöbb USB DAC és dedikált lejátszó bőven elegendő erőtartalékkal rendelkezik a megfelelő szintű meghajtásához. A DX160-on Low Gain-en 35-45 százalékon volt a hangerő.

Összehasonlítás – adok-kapok

A Simphonio Dragon 3 a hagyományos fülbe ‘akasztható’ earbud-ok csúcsa hatalmas, 15,8 mm-es kompozit membránnal. Nyílt kialakításának köszönhetően szélességében és mélységében is hatalmas tere van. Az FD5 egészen jól megközelíti e téren, ami nagy szó. A Dragon 3 esetében a szubbasszus kevesebb, de elég mélyre lemegy, és a középbasszus kiemelés enyhébb, így kevésbé színezett, kiegyensúlyozottabb a hangja, mely egyáltalán nem szól bele a nagyon részletes és nagyon természetes megszólalású középtartományba. A magasak terén viszont kiegyenlítődik a küzdelem, mert az FD5 magasai részletesebbek, cserébe a Dragon 3 kissé megszólalása kissé légiesebb, bár néha túl intenzív tud lenni.

Az Etymotic ER2XR szintén egy dinamikus meghajtóra épít. Az FD5 Harman jellegű hangolásával ellentétben az ER2XR esetében az Etymotic a kiegyensúlyozott hangzásra törekvő Diffuse Field hangolását fejelte meg intenzív, a szubbasszusokra fókuszáló kiemeléssel. Ennek köszönhetően az ER2XR basszus kiemelése intenzívebb, de az FD5-el szemben így egyáltalán nem szól bele a közepekbe. Az ER2XR dinamikája, mélyei feszessége hasonló az FD5-höz, míg a középtartomány megszólalása az FD5-ön kissé részletesebb és teltebb, gazdagabb. Magasak terén egyértelműen az FD5 hangja teljesebb, részletesebb, és tér leképezésben az FD5 más ligában mozog.

Vélemény – tér, dinamika, fun

Az FD5-el a FIIO-nak sikerült egy újabb kiváló fülhallgatót kihoznia azok számára, akik egy hosszan hallgatható hangú, magas részletező képességű, kissé eufórikus (fun) hangolású fülhallgatót keresnek, és a természetességet, koherenciát, dinamikát, valamint a feszes erőteljes basszusokat a maximális, analitikus részletező képesség és a referencia hangolás elé helyezik. Ha valaki számára a térleképezés kiemelt fontosságú, annak jelentősen mélyebbre kell nyúlni a zsebében, hogy az FD5-nél jobb fülhallgatót találjon.

Az FD5 nagyon kényelmes, és a mellékelt kiegészítőkkel lehetővé teszi a hangzás bizonyos mértékű testre szabását is. A zenei stílusok terén nem válogatós, szinte bármilyen zene élvezetes megszólaltatására képes – bár legjobb énekes, akusztikus és elektronikus zenékkel – így jó induló választás lehet olyanok számára, akik ‘zenei mindenevők’. 100.000 Ft körüli ára nem csekélység, de a leírtak tükrében azt gondolom méltányos. Az FD5 is bebizonyította, hogy egy korszerű dinamikus meghajtó jó implementációval továbbra is versenyképes tud lenni a hallgatók kegyeiért folytatott versenyben.

A FIIO FD5-öt a KriptonIT Kft. – a FiiO termékek magyarországi disztribútora bocsátotta rendelkezésre a teszthez.

Tér, dinamika, fun
Az FD5-el a FIIO-nak sikerült egy újabb kiváló fülhallgatót kihoznia azok számára, akik egy hosszan hallgatható hangú, magas részletező képességű, kissé eufórikus (fun) hangolású fülhallgatót keresnek, és a természetességet, koherenciát, dinamikát, valamint a feszes erőteljes basszusokat a maximális, analitikus részletező képesség és a referencia hangolás elé helyezik. Ha valaki számára a térleképezés kiemelt fontosságú, annak jelentősen mélyebbre kell nyúlni a zsebében, hogy az FD5-nél jobb fülhallgatót találjon.
Pro
Hangtér nagysága, hangok elhelyezése térben
Hangzás egységessége
Feszes, testes, mélyre lemenő basszusok
Dinamika
Bőséges kiegészítők, hangolási lehetőség
Kényelmes
Kontra
A melegbe hajló hangzás és friss magasak miatt egyesek számára túl színezett lehet a hangja
Kevés párna a vékony vetőcsőhöz
88