Felütés
A hifista egy meglehetősen érdekes hozzáállással megáldott (megvert?) „állatfaj, a legcsekélyebb változást hozó kütyüt is lelkesen veszi fülügyre, ad ki érte néha súlyos pénzeket, ami kütyük vagy beválnak, vagy nem.
Gyermeki örömmel csomagolja ki, köti be és veszi fülügyre az aktuális, szerinte változást hozó ketyerét a rendszerébe és meghallgatás után elégedetten dől hátra a fotelba, avagy zavart dörmögéssel az orra alatt hirdeti meg valamelyik netes piactéren a csalódást okozó készüléket. Ez a kíváncsiság olyan dolgokra is vonatkozik, amik első hallásra nem teljesen nyilvánvaló milyen változást hoznak a rendszerébe, ha hoznak egyáltalán valamit, nem csak egy újabb plusz láncszem a többi között.
Egy ilyen dolog az USB Bridge, ami konkrétan nem csinál mást, mint a bemeneti USB jelet átalakítja S/PDIF formátumba és a most divatos I2S HDMI formára különböző digitális kimenetekre szétosztva, ami kimenetek végére kötve még szükség van egy DAC-ra, vagy egy streamerre, hogy hangot is tudjunk csiholni a végén belőle.
Ráadásul az S/PDIF kimenetek „csak” 24-bit/192Khz maximális felbontást tudnak és a magasabb mintavételű DSD-t is el kell felejteni, kivéve az I2S kimenetet, de ott meg az MQA dekódolás hibádzik, konkrétan nem működik ezzel a csatlakozó típussal.
Mi értelme van akkor így ennek?
A válasz igen sokrétű a legfontosabb talán az időzítés problémája, a precíz órajel szükségessége a digitális jelfolyamban, ami nem mindig és mindenhol biztosított végig a jelútban, amit egy Bridge képes biztosítani és természetesen egy, erre a célra kifejlesztett eszköz jobban meg tud csinálni, mint általában a DAC-ban/streamerben alkalmazott megoldások. Egy Bridge képes ezt a problémát megoldani a beépített pontos oszcillátorával, aminek a jelét akár külön is ki lehet vezetni és arról vezérelni egy másik DAC-ot, de (jaj szegény fejünknek…) van egy bemeneti csatlakozás is ugyanerre a célra, azaz rá lehet kötni egy különálló csak órajel generálásával foglalkozó egységet (ugye érzitek a távlatokat??)
A félreértések elkerülése végett itt érdemes hozzáfűzni azt, ezekhez a kütyükhöz mindenféleképpen kell egy DAC! DAC nélkül nem fog megszólalni, ezekben ugyanis semmiféle D/A átalakító sincs, ezek csak és kizárólag a digitális részleggel foglalkoznak, nincs analóg kimenetük.
De, ahogy a művelt angol mondja, a puding próbája az evés, nézzük mit tud a Singxer SU2 Audio Bridge.
Kinézet, szolgáltatások
Egyszerű fekete téglalap, az elején három diszkréten világító kék LED fényforrással, ami szerencsére nem égeti ki a szemet még éjszaka sem, egy márkajelzés a baloldalon és ezzel véget is ért az előlapi felszereltség felsorolása.
Hátul már érdekesebb a helyzet, egy 10Mhz órajel bemenet, egy AES/EBU 110 Ohm digitális kimenet, egy 10Mhz órajel kimenet, egy koax S/PDIF kimenet, az I2S HDMI csatlakozó, cserélhető IEC tápcsatlakozó és egy ki-be kapcsoló sorakozik egymás mellett. A súlya is meglehetős, ha nem is ólomsúlyú, a beépített toroid trafó megteszi a magáét.
A csomaghoz mellékel még a gyártó egy USB és egy tápkábelt, HDMI kábel sajnos nincs, de így is tisztességes a felhozatal pár, más készülékhez képest.
Belül
Az SU-2 digitális interfész egy nagy teljesítményű USB digitális audio interfész. Az USB adatrész fő vezérlőként a legújabb ARM Cortex-M4 maggal rendelkező mikroprocesszort használják. Az SU-2 egy saját fejlesztésű, ultra-alacsony jitter órarendszert használ (az ACCUSILICON AS-318B sorozata, amely femtoszekundumos szinten éri el az ultra-alacsony jittert). Egy nagy kapacitású FPGA szolgál a digitális audio adatfeldolgozó magként, és rendelkezik egy szabványos USB2.0 bemeneti interfésszel. Az SU-2 egy új architektúrájú USB interfész, amelyet az eredeti SU-1 helyettesítésére fejlesztettek ki; A PCM mintavételezési sebessége a PCM 768K-ig, a DSD pedig a DSD1024-ig terjed. A feldolgozás központjaként egy FPGA-t használva át lett véve az SU-6 zászlóshajó interfész FPGA algoritmus-technológiájának egy része az SU-2-höz; közepes és csúcskategóriás interfészén belüli pozícionálása a következő három egyedi technológiát alkalmazza:
- A teljes földelési technológia 150 Mbps chip használatával teljesen elszigetelheti az interferenciát a PC-től;
- Forrásszinkronizációs és FPGA-alakítási technológia, az izolálás után alakítja át az I2S jelet; így kiküszöbölhető az izoláló chip által előidézett káros-jitter;
- Saját fejlesztésű órarendszer, az ACCUSILICON nagyteljesítményű kristályoszcillátor használatával, alacsony fázisú zajjal, alacsony jitterrel.
- Nagy jelentőséget tulajdonítottak az áramellátási áramkörök tervezésének, nagy teljesítményű, alacsony zajszintű és gyors reakcióval rendelkező LDO-kat használva. Az egész tábla több független LDO tápegységet használ, és az órarész még az ADI ultra-alacsony zajszintű LDO-ját is használja, amely szilárd alapot biztosít a végső kimeneti teljesítmény biztosításához.
- A NYÁK-alaplap 4 rétegű áramköri kártyát használ a teljes alaplap és tápellátás biztosítása érdekében. Nagy sebességű digitális tervezési módszert alkalmaznak a teljes lap jelintegritásának és energiaellátásának biztosítására. Az órajelet speciálisan feldolgozzák, a földelt kialakítást a pontos impedancia vezérlést alkalmazzák az órajel minőségének biztosítása és az interferencia elnyomás képességének javítása érdekében. A be- és kimeneti jelek a szabványos kialakítást követik és különösen az USB nagy sebességű jelek 90 ohmos differenciálimpedancia-vezérlést használnak.
Használat közben és hang
Nem különösebben bonyolult a beüzemelés, kikapcsolt állapotban összekötjük az USB kimeneti eszközzel és mondjuk az AES/EBU csatlakozással dugjuk össze a DAC/streamer bemenetével, de lehet akár a koax digitális kimenetet is használni erre a célra. Letöltjük a gyártó honlapjáról az USB drivert, telepítjük és készen is vagyunk. Mind a Roon, mind a Jriver gond nélkül felismeri és kezeli a Singxert.
A maximális felbontás lehet akár DSD 1024 és PCM 768Khz is az USB és az I2S csatlakozáson, ami előreláthatólag igen sokáig elég lesz, nem ez fogja behatárolni a Singxer lehetőségeit.
A Singxer USB-n keresztül kapcsolódott a PC-hez, Roon volt a lejátszó, Tidal és HDD-n lévő zene a forrás, az USB kártya egy öszvér megoldás ugyanis a Paul Pang V6 és a Matrix Element H kártya egy „Y” LuXor USB kábelen kapcsolódott a Singxer-hez, utána egy TaraLabs AES/EBU végén lógott a CA 851N.
Az igazság pillanata
Számtalan igen jó műszaki paraméterekkel rendelkező készülék található a piacon, fenomenális mérési eredményekkel, amik elvileg hűen tükrözik a valóságot és egzakt választ adnak arra kérdésre, melyiket vegyem.
Sajnos ez csak elvileg működik így, mert mit alapján kéne választani két olyan készülék között, ami nagyjából-egészéből hasonló mért paraméterekkel rendelkezik, de ez egyiknek mondjuk nagyobb a torzítása 0.001%l ellenben jobb a linearitása 90dB?! Melyik a jobb, ha többi érték is hasonlóan egyforma? A Singxer bíztatóan szép specifikációval rendelkezik, de vajon kihozza a jó paraméterekből a jó hangot is?
Erre csak egyféle jó módszer van, meg kell hallgatni, utána dönteni és lehetőleg otthon, hosszútávon meghallgatni, ha van rá lehetőség.
A Singxer SU2 hangját pár hét után már biztonsággal lehet jól jellemezni, ami hang egy igazán szerethető hang. Egy Cambridge Audio 851N streamer elé pakolva nagyot lendít, az eddig is nagyon jó hangon, főleg a nagyságrendileg megnövekedett részletesség az, ami elsőre felhívja magára a figyelmet. Rengeteg készülék beleesik a túlzott részletesség csapdájába, azaz elsőnek hallgatva felhívja magára a figyelmet, de egy idő után ez a túlzott részletesség fárasztóvá válik, a sok részlet között elveszik a zene. A Singxer SU2-nek sikerül ezt a problémát megoldania, a rendkívüli részletesség mellett sem válik soha fárasztóvá, sikerül neki a zene egészére koncentrálni, a zenei történést helyezni a fókuszba.
Ez a részletesség a hangkép egészére vonatkozik, legyen szó akár a mély, akár a közép, akár a magas tartományról, mindenhol konzekvensen ugyanazt felbontást nyújtja, Phil Collins dobos mutatványai alatt a dobok valósággal szárnyalnak a két hangfal között, érezni a dobütés súlyát és azt finoman jelenlévő magas tartományt, ahogy a dobverő hozzáér a kifeszített membránhoz ér. Hozza ezt úgy, hogy mindez egy olyan nyugodt, sima, bársonyos előadással párosul, ami simogatja a fület, az erőszakosság vagy torzítás bármiféle jele nélkül.
De ezen felül az a tulajdonsága a legvonzóbb, hogy képes érzékeltetni a hangmérnök által megálmodott atmoszférát/teret, a CA 851N-el eddig sem volt különösebb probléma ezen a téren de ezt a Singxer egy jókora lépcsőfokkal még megtoldja, teljes mértékben eltünteti a hangfalakat a szobából, egészen szürreális élmény mikor hallod a hangot és nem tudod megmondani honnan jön.
A dinamika, pontosabban a dinamika csúcsok és minimumok próbára teszik a hangszórókat és a füleket úgy, hogy soha nem válik megterhelővé zenehallgatás, konkrétan akár napokig el lehetne hallgatni egyfolytában fáradtság nélkül a Singxer/CA 851N párost. Hans Zimmer prágai koncertjén valami döbbenetes előadást nyújtott az Inception kőkemény gitár és a végén az egy szál zongora játékán, hátborzongató élmény volt a brutális mély/zongora kontraszt, az érzelmekre és a „hifire” is egyaránt libabőr élményt nyújtott (egymás után háromszor…). Egészen kivételes az a tulajdonsága, hogy nem hagyja abbahagyni a zenehallgatást, újabb és újabb zenék „felrakására” ösztökél és teljesen mindegy mi a forrás és mi a zenei műfaj. Mestermunka.
Konklúzió
A hídverés sikerült hiba nélkül, csak jót lehet mondani a Singxer SU2 Audio Bridge-ről, egészen kivételes produktum ennyiért, nincs mibe belekötni.
A hang zseniális, jól van összerakva, ott az I2S kimenet, ott a formátumok támogatása, konkrétan mindent IS támogat.
Erősen ajánlott egy próbát tenni vele.
Specifikáció
PCM: 44,1 kHz, 48 kHz, 88,2 kHz, 96 kHz, 176,4 kHz, 192 kHz, 352,8 kHz, 384 kHz, 705,6 kHz, 768 kHz (ahol az I2S out támogatja az összes mintavételi frekvenciát) az S / PDIF akár 384 kHz-et is támogat. DOP128] 2,8 MHz (DSD64) -DOP, natív 5,6 MHz (DSD128) -DOP, natív 11,2 MHz (DSD256) -DOP, natív 22,5792 MHz (DSD512) -DOP, natív 45,1584 MHz (DSD1024)-natív (melyik I2S ki támogatja az összes DSD formátumot).
Az S / PDIF és az AES / EBU támogatja a DSD128 DOP módot Bit szélesség: akár 32 bit I2S kimeneten keresztül 24 bit S / PDIF felett.
FPGA Xilinx órák 2x Accusilicon AS318B típusú femto órák
Bemenet 1x USB 2.0-B (illesztőprogram letölthető erről a lapról) 1x óra 10MHz Master referencia
Kimenetek – koaxiális SPDIF (RCA) – BNC 1x I2S HDMI-n keresztül – AES / EBU – MCLK / WCK (óra)
Operációs rendszerrel való kompatibilitás Windows XP, 7, 8, 10 – Az illesztőprogramok telepítéséhez MacOS 10.6 és újabb Linux szükséges kernel UAC2 Android 4.2 és újabb rendszerekkel – Támogatja az OTG funkciót
I2S kompatibilitás
- Audio-GD: Támogatja a natív DSD / DoP-t (minden kikapcsol) Kikapcsolás) Holo Audio: Támogatás automatikus felismerés és DSD (minden kapcsoló KI)
- PS AUDIO: Támogatja az automatikus felismerést és a DSD-t (minden kapcsoló KI)
- Gustard (3/6 kapcsoló BE)
Méretek
- Szélesség: 233 mm
- Mélység csatlakozókkal: 185,6 mm Csatlakozók nélkül: 170 mm
- Magasság lábakkal: 58,4 mm lábak nélkül: 46,5 mm